Kérdésfajták
A leckemodul jelenleg a következő kérdésfajtákat támogatja:
Feleletválasztós Ez az alapértelmezés szerinti kérdésfajta. A feleletválasztós kérdés olyankor közkedvelt kérdésfajta, amikor a tanulónak egy sor alternatív megoldás közül kell kiválasztania a megfelelőt. Helyes válasz esetén a tanuló továbblép a leckében, míg rossz válaszokkal nem léphet tovább. A rossz válaszokat gyakran hívják "eltérítőknek". Ezen kérdések hasznossága sokszor az eltérítők minőségén múlik, mint akár magán a kérdésen vagy az arra adandó helyes válaszon.
Az egyes válaszokhoz opcionálisan tartozhatnak viszontválaszok. Ha valamely válaszhoz nem adunk meg viszontválaszt, akkor a rendszer alapesetben "Helyes a válasz" vagy "Helytelen a válasz" visszajelzést ad a tanulónak.
Egy feleletválasztós kérdéshez egynél több helyes válasz is tartozhat. A különféle helyes válaszokhoz a tanuló más-más viszontválaszt kaphat és más-más (előre lépő) oldalra ugorhat a leckén belül, de nincs eltérés a rájuk adott pontszámok tekintetében (vagyis nincsenek a másiknál helyesebb válaszok, legalábbis pontszám tekintetében.) Előfordulhat, hogy az összes válasz helyes, és mindegyikük a lecke más-más (előre lépő) részére juttathatja a tanulót a kiválasztott választól függően.
A feleletválasztós kérdésnek létezik egy "feleletválasztós válaszválasztós" kérdésfajtája is. Ez esetén a tanulónak a megadott válaszok közül az összes helyes választ kell kiválasztania. A kérdés vagy elárulja a tanuló számára a helyes válaszok számát, vagy nem. Például "Az alábbiak közül ki volt az USA elnöke?" nem árulkodik erről, míg a "Válassza ki az alábbi felsorolásból a két USA-elnököt." igen. A helyes válaszok száma egytől a válaszok összes számáig terjedhet. ( (Az egy helyes választ tartalmazó feleletválasztós válaszválasztós kérdés eltér a feleletválasztós kérdéstől, mivel az előbbi lehetővé teszi a tanuló számára, hogy egynél több választ válasszon ki, míg az utóbbi erre nem ad lehetőséget.)
Itt a helyes választ ismét egy előre mutató ugrópont jelzi, míg a helytelen válaszok ugyanazon oldalra vagy visszafelé mutató ugrópontot jelentenek. Egynél több helyes válasz esetén az ugrópontok mindegyikének ugyanarra az oldalra kell mutatnia, hasonlóan a rossz válaszokhoz. Ellenkező esetben a lecke tanári nézetében figyelmeztetés jelenik meg. A helyes viszontválaszt - ha szükséges - az első helyes válaszhoz kell megadni, míg a helytelen válaszokhoz tartozó viszontválaszt adott esetben az első rossz válasznál kell megadni. A többi válaszra adott viszontválaszt a rendszer (figyelmeztetés nélkül) figyelmen kívül hagyja.
Kiegészítő A tanulónak egy rövid szöveget kell beírnia. Ezt a szöveget hasonlítja a rendszer egy vagy több válaszhoz. A válaszok helyesek vagy helytelenek lehetnek. Az egyes válaszokhoz opcionálisan tartozhatnak viszontválaszok. Ha valamely válaszhoz nem adunk meg viszontválaszt, akkor a rendszer alapesetben "Helyes a válasz" vagy "Helytelen a válasz" visszajelzést ad a tanulónak. Ha a beírt szöveg egyik válasznak sem felel meg, akkor a kérdés rossz és a tanuló az alapértelmezés szerinti rossz válaszhoz tartozó viszontválaszt kapja.
Alaphelyzetben a hasonlítás nem tesz különbséget kis- és nagybetűk között. A betűérzékenység beállítására külön opció áll rendelkezésre.
A csillag (*) karakter a válaszokban "helyettesítő" karakterként használható. Jelentése tetszőleges számú karakter (beleértve a karakter hiányát is). Ha például a válaszban a "hossz*" alak szerepel, akkor az megfelel mind a "hosszú", a "hosszabb", mind pedig a "hossz" alaknak. Ha a válaszok egyikének csak a "*" (egyetlen *) van megadva, akkor ez a válasz bármilyen válasznak megfelel, így általában egy utolsó, "mindent magában foglaló" válaszként használatos. (Amennyiben a válaszban a csillagnak (*) ténylegesen szerepelnie kell, akkor azt \* alakban, azaz visszaperjel csillag alakban kell megadni.)
Párosító Ezek igen hasznos és sokoldalú kérdések. Egy sor megnevezésből vagy állításból állnak, melyeket helyesen kell összepárosítani egy másik sor megnevezéssel vagy állítással. Például: "Párosítsa az országot a fővárosával!", melyhez két felsorolás párosul: Japán, Kanada, Olaszország, illetve Tokió, Ottawa, Róma. AZ egyik felsorolásban szerepelhetnek ismételt fogalmak, de ügyelni kell arra, hogy az ismétlődések azonosak legyenek. Például: "Azonosítsa az alábbi élőlények típusát!", és a felsorolások: veréb, tehén, hangya, kutya és madár, állat, rovar, állat.
Az effajta kérdés létrehozásakor az első felsorolás elemei a Válasz négyzetekbe kerülnek, míg a második lista elemei a Viszontválasz négyzetekbe. Létrehozásuk után a címkék egyértelműbben látszanak. Ha a tanuló sikeresen párosítja az elemeket, akkor az első válaszhoz megadott ugrópont lép működésbe. A sikertelen válasz a második válasz szerinti ugrópontra viszi a tanulót. A kérdés nem teszi lehetővé egyéni viszontválaszok kialakítását, a tanuló értesül arról, hogy hány párosítása volt helyes, vagy hogy az összes párosítás helyes volt-e.
A feleletválasztós kérdéstől eltérően, ahol a választási lehetőségek véletlenszerűen jelennek meg, az elemek első listája nincs összekeverve, hanem a megadott sorrend szerint jelenik meg. Ennek köszönhetően "rendezett" kérdések megalkotására nyílik lehetőség. Vegyük az alábbi kérdést: "Rendezze az alábbiakat születésük szerint növekvő sorrendbe!", a lista pedig: 1., 2., 3., 4. és Longfellow, Lawrence, Lowell, Larkin. Természetesen a második felsorolás elemein a kérdésben való felhasználásukat megelőzően megtörténik az összekeverés.
Számjegyes: Ezen kérdéstípus esetén a válasz egy szám. Legegyszerűbb alakjában mindössze egyetlen választ kell meghatároznunk. Például: "Mennyi 2 meg 2?", melyhez ha a válasz 4, akkor működésbe lép az előre mutató ugrópont. Szerencsésebb ugyanakkor egy tartományt megadni, mert a számértékek belső kerekítése a számjegyes összehasonlítások esetén teret enged a vakszerencsének. Ennek megfelelően a "Mennyi 10 osztva 3-mal" kérdésre a válasz "minimum:maximum" volna, azaz két, egymástól kettősponttal elválasztott érték (:). Így ha 3,33:3,34 van megadva mint a válaszok elfogadható tartománya, akkor a 3,33, 3,333, 3,3333... válaszok mindegyikét helyes válaszként kezelnénk. A "rossz" válaszok között szerepelne mind a 3,3 (a minimumnál kevesebb), mind a 3,4 (a maximumnál nagyobb érték).
Lehetőség van egynél több helyes válasz megadására, és a válaszok lehetnek egyedi vagy páros értékek. Ne feledjük, hogy a válaszok ellenőrzése 1. válasz, 2. válasz sorrendben történik, ezért figyelni kell, hogy adott esetben a megfelelő viszontválasz jelenjen meg. Például a "Mikor született Larkin?" kérdéshez hozzátartozhat az 1922 mint egyedi, pontos választ adó érték, vagy az 1920:1929 értékpár mint az 1920-as évek, azaz egy kevésbé pontos érték. Ezen értékek értékelési sorrendje természetesen 1922, majd 1920:1929. Az első válaszhoz esetleg adható ilyen viszontválasz: "Pontosan!", a másik válasz viszontválasza lehetne a "Úgy van, eltalálta az évtizedet!".
Megadhatunk rossz válaszokat is, de a tartománytól függően ügyelni kell arra, hogy ezek a helyes válaszok után szerepeljenek. Például ha a 3:4 rossz választ adjuk meg a "Mennyi 10 osztva 3-mal" kérdéshez, akkor annak a helyes válasz után kell következnie. Vagyis a válaszok sorrendje: 3,33:3,34 (a "helyes" válasz), majd a 3:4 (a "rossz", de azért nem kiugróan rossz válasz!).